Az ötszázadik meccs
2005.12.23. 16:39
Amennyiben Gellei Imre vezetőedző ma bizalmat szavaz Lipcsei Péternek (és miért ne tenne így?), úgy a zöld-fehérek "veteránja" 500. tétmérkőzését játszhatja a Ferencváros színeiben. A jelentős szám eléréséhez honlapunk Olvasói is munkatársai nevében is gratulálunk, a "jubileum" alkalmából ugyanakkor a "legekről" faggattuk Lipcseit.
Legelső NB I-es meccse: 1990. augusztus 11., Újpest-FTC, 5-0-ra nyertünk a lilák otthonában. Legelső edzője: az édesapám, Lipcsei Péter, majd Egerben Varga Zoltán, a Fradinál pedig Nyilasi Tibor. Legjobb meccse: mitagadás, sok is akad, a legemlékezetesebb talán az 1995-ös Magyar Kupa-döntő a Vác ellen, ahol 3 gólt szereztem. Legrosszabb meccse: 2003. május 30-án az FTC-DVSC, amely 0-0-ra végződött, és az utána következő botrány alaposan befeketítette az ezüstérmet. Legfájóbb vereség: 2003-ban az UEFA-kupában az FCK elleni koppenhágai visszavágó, azt a meccset elcsalta a bolgár bíró. Legszebb gólja: összesen vagy 120 gólt lőttem, ezek közül nehéz választani, de talán éppen az említett dán meccs, ahol a 84. percben sikerült kapásból a léc alá bombáznom. Legnagyobb tévedése: a 11 éves pályafutásom alatt az volt a legrosszabb döntésem, amikor eljöttem a Portótól. Legjobb csapata: három ilyen is akad, az első az 1992-es, aztán az 1998-as, végül a 2004-es, mindhárom esetben a Fradiról beszélek. Legkellemetlenebb ellenfél: itthon nem akadt ilyen, a válogatottnál azonban "akadtak" ilyenek, mondjuk Ronaldo. Legnagyobb sikere: 6 kupa- és 4 bajnoki győzelem mellett 3 alkalommal Szuperkupát is nyertem, emellett - és ez a legcsodálatosabb - 3-szor lettem az Év Játékosa. Most mondja meg őszintén, melyiket válasszam?
|